Március 1 és 31 között kinyílik a biztosítási piac, ebben az egy hónapban az is kalkulációt fog kérni a lakásának biztosításához, aki eddig nem is tudta, hogy neki erre amúgy szüksége lenne. Ami nem feltétlenül baj, sőt. Mielőtt belevágunk a részletekbe, hogy mi is ez az egész „kampány” valójában, emlékezzünk vissza a vonatkozó rendeletre, amely 2023-ban született:
25/2023. (II. 1.) Korm. rendelet a vagyonbiztosítási szerződésekre alkalmazandó egyes veszélyhelyzeti szabályokról:
….
5. § (1) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.
6. § Ez a rendelet 2023. április 30-án lép hatályba.
Nos, magyarra lefordítva a fentieket, innentől kezdve minden év márciusa kicsit arról is fog szólni mindannyiunknak, hogy átnézzük, aktualizáljuk, újraértelmezzük, netán újrakössük azt a biztosításunkat, amely mind közül talán a legfontosabb. A legnagyobb értékünk ugyanis a családi házunk, lakásunk, bérleményünk, ingatlanunk, nevezzük bárminek. Amennyiben pont a legfontosabb vagyontárgyunkra nincs jól karbantartott és aktualizált biztosításunk, az olyan, mintha az autópályán éjjel akarnánk gyalog átkelni egy fekete kabátban, remélve, hogy nem fog elütni semmi.
Magyarország azonban – ahogy minden más kérdésben is – erősen megosztott és a lakosság egy része a mai napig bizalmatlan a biztosításokkal, biztosítókkal szemben. Természetesen ennek az írásnak nem célja igazságot tenni a kérdésben, de tény, hogy a tulajdonunkban lévő ingatlanok nagy részén vagy nincs semmilyen biztosítás (ld. esti híradó: „leégett a házunk, nincs hová mennünk, biztosításunk az nem volt, azt hittük, arra való a kutya”), vagy nagyon régen, akár évtizedekkel korábban lett megkötve, senki nem foglalkozott vele és a befizetett díjak már semmilyen kártalanítást nem tudnának fedezni. A lakosságnak tehát elemi érdeke, hogy egy évben legalább egy alkalommal ezeket a szerződéseket felülvizsgáltassa, vagy újat kössön.
Rekordmennyiségű kárbejelentés az éghajlatváltozás következtében
A globális felmelegedés miatt az előző évekhez hasonlóan tavaly is komoly viharok sújtották hazánkat. Ennek eredményeként a Generali Biztosító 2023 január-december közepe között több, mint 58.000 lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentést kapott. Ez az elmúlt három év adatait tekintve rekordnak számít. Csupán a tavaly február 4-én országszerte pusztító szélvihar kártérítési összege mintegy 350 millió forint volt.
Árvíz, felhőszakadás, jégverés, fagy, a korábbi évektől eltérő, nagy mennyiségű hó. Csak néhány szélsőséges időjárási jelenség. A nyári hónapok meteorológiai jelenségei is radikálisan megváltoztak az elmúlt években: a meleg napokat felváltotta a kiszámíthatatlan, forró, de mindeközben viharos nyár. Az időjárással kapcsolatos kiszámíthatóság tehát megszűnt létezni. Ezen körülményeknek „köszönhetően” a társadalom nagy része egyre inkább tart az esetleges elemi károktól. Ennek hatására a korábbinál sokkal fontosabbnak gondolják a vagyontárgyak megóvását, biztosítását: a Generali Biztosító 2023-as őszi, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a 18-65 éves hazai lakosság 49%-a gazdasági változás és az infláció után a klímaváltozást, valamint az extrém időjárási körülményeket tartja a legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek. A megkérdezettek 68%-a rendelkezik jelenleg lakásbiztosítással, míg a teljes lakásállomány tekintetében hazánkban 75% körüli ez az arány. (blog.generalielorelatok.hu)
Nem állunk tehát rosszul Európában a lakásbiztosítások penetrációját tekintve, azonban ahhoz, hogy megértsük a kormány igyekezetét, ismernünk kell a lakásbiztosítási piaccal kapcsolatos kritikákat (portfolio.hu):
- nagyon alacsony az évenkénti biztosítóváltások száma (nem elég éles a verseny a biztosítók között);
- a hazai lakásbiztosítási szerződések jelentős része elavult, hiszen az évi egyszeri díjváltoztatás (indexálás) legfeljebb az infláció mértékét követi, nem feltétlenül számol az ingatlantárgyak ennél jóval magasabb értéknövekedésével és megnövekedett helyreállítási költség igényével,
- az ügyfelek szemléletében általában periférikus ügy a lakásbiztosítás, nemhogy a biztosítás értékkövetésére, de még a biztosítók által évente egyszer kiküldött díjértesítőkre sem szánnak kellő figyelmet,
- ez a jelenség különösen ilyen magas infláció mellett, illetve a lakáson elvégzett értéknövelő korszerűsítési, bővítési munkák esetén érdemi alulbiztosítottságot okozhat: ha a díj és a biztosítási összeg kisebb mértékben emelkedik az ingatlanban esetlegesen bekövetkező károk helyreállításának a költségénél, vagyis egyre kisebb mértékben lesz fedezve az ingatlan, akkor a biztosító a kárösszegnek egy alacsonyabb, a fedezettséggel arányos részét köteles csak kifizetni.
Ahhoz tehát, hogy a fenti aggályok elkerülhetők legyenek, ebben az egy hónapban mindenkinek érdemes felkeresni biztosítási tanácsadóját, ennek hiányában olyan pénzügyi szakértőt, aki segít összeállítani egy olyan ajánlatot, amelyben elkerülhető az alulbiztosítottság és megvalósulhat, hogy csak azokra a kockázatokra fizessük a biztosítási díjat, amelyek viselését valóban át akarjuk hárítani a biztosítóra. (pl ha van a társasháznak külön biztosítása, felesleges a falakat és nyílászárókat duplán bebiztosítani).
Na de mi a teendő, ha az új szerződésünket megkötöttük az új biztosítóval? Előszor is: NE FELEJTSÜK EL FELMONDANI A RÉGIT, mert ez a folyamat NEM AUTOMATIKUS! Lássuk a további részleteket:
GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK
1. VAN TEENDŐM A BIZTOSÍTÓTÓL KAPOTT TÁJÉKOZTATÓ LEVÉLLEL KAPCSOLATBAN?
Ha a meglévő biztosítási szerződésünk minden igénynek megfelel, akkor nincs teendőnk.
2. VAN TEENDŐM, HA VÁLTOZTATNI SZERETNÉK A SZERZŐDÉSEMEN?
Egyeztessünk biztosítási tanácsadónkkal és nézzük át együtt a szerződést. Lehetséges, hogy kedvezőbb megoldást találunk akár a biztosítási díj, akár a fedezet tekintetében.
Ha összehasonlítjuk meglévő biztosításunkat az új ajánlatokkal, arra is figyeljünk, hogy a díj nagy mértékben függ a biztosított kockázatoktól, a maximális térítési összegektől és a biztosító által vállalt szolgáltatásoktól. Éppen ezért fontos, hogy ne csak az ár alapján döntsünk, hanem ár-érték arányban a számunkra legmegfelelőbb biztosítást válasszuk.
3. MIKOR MONDHATOM FEL A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEM ÉS MILYEN FORMÁBAN?
A lakásbiztosítási szerződést felmondhatjuk -költségmentesen- írásban minden év március 1. és március 31. között. Idén ügyeljünk arra is, hogy a felmondás legkésőbb 2024. április 2-ig (a munkaszüneti napok miatt) megérkezzen a jelenlegi biztosítónkhoz. A felmondás tartalmi elemei és feltételei:
• mindenképpen szerepeljen benne a kötvényszám;
• legyen beazonosítható a szerződő: a név mellett adjuk meg állandó lakcímünket, vagy születési helyet és annak dátumát;
• jelöljük benne, hogy a szerződést a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 124/C. §-a vagy a 25/2023. (II. 1.) Kormányrendelet alapján mondjuk fel, de az is megfelelő, ha azt írjuk bele, hogy évközi vagy márciusi felmondás;
• a szerződésen ne legyen díjtartozás, mert ha el is enged a meglévő biztosítónk, a tartozást be fogják hajtani!
4. VISSZA KELL FIZETNEM VALAMIT A BIZTOSÍTÓNAK, HA MÁRCIUSBAN FELMONDOM A LAKÁSBIZTOSÍTÁSOM?
A lakásbiztosítás felmondása költségmentes. Amennyiben viszont a biztosításunk 3 éves, automatikusan megújuló tartamengedménnyel van ellátva, és a felmondáskor a folyó tartamengedmény időszaka még nem járt le, akkor a tartamengedmény időarányos részét vissza kell fizetni.
A visszafizetendő engedmény(ek) és esetleges díjtartozás pontos összegéről a felmondást elfogadó levélben tájékoztat a biztosító.
5. JELZÁLOGHITEL FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ INGATLANRA KÖTÖTT LAKÁSBIZTOSÍTÁSOM VAN, MIRE KELL FIGYELJEK?
Ha a hitel-, illetve jelzálogszerződés alapján lakásbiztosítással kell rendelkeznünk a kölcsöntartozás megfizetéséig, különösen fontos, hogy úgy kössünk új lakásbiztosítást, hogy a biztosítási fedezet folytonos legyen. Ez azt jelenti, hogy a felmondott és az új biztosítás között ne legyen olyan időszak, amikor nem rendelkezünk lakásbiztosítással.
A lakásbiztosítási szerződés megszűnéséről a biztosító tájékoztatja a hitelintézetet, az új lakásbiztosítási szerződésről pedig nekünk kell tájékoztatni a hitelintézetet.
6. KÖTÖTTEM ÚJ SZERZŐDÉST, DE A KORÁBBI SZERZŐDÉSEM FELMONDÁSÁT NEM FOGADTÁK EL. EMIATT KÉT SZERZŐDÉSEM VAN, ILYEN ESETBEN MI A TEENDŐM?
A jelenlegi törvények nem tiltják a kettős biztosítást. Ha azonban nem szeretnénk megtartani mindkettőt, akkor valamelyik biztosítónál kezdeményezhetjük, hogy közös megegyezéssel szűnjön meg a szerződés. Ha nem sikerül közös megegyezéssel megszüntetni a szerződést, akkor azt továbbra is az évfordulót megelőző 30. napig írásban tudjuk felmondani. Fontos, hogy a távnyilatkoztatással létrejött szerződések az első 14 napban minden további következmény nélkül felbonthatók.
Őszintén remélem, hogy ez az egy hónap mindannyiunk számára elegendő lesz ahhoz, hogy egy-két órát rászánjunk a legnagyobb értékünkre és nyugodt szívvel mondhassuk: bármi történhet, tudom, hogy a biztosítóm valóban vigyáz arra, ami a legfontosabb.
Bővebb információ és kalkuláció: